Klub

EGYESÜLETÜNK CÉLJA

A szetterek és pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír szetter,
Vörös-fehér Ír szetter) kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése,
érdekeik – , valamint a fajták védelme.

TUDÁS

A fajtákkal kapcsolatos ismeretterjesztés, sportversenyek szervezése, szemináriumok, előadások rendezése

HAGYOMÁNY

Vadászati és vadászkynológiai hagyományok ápolása. Munka rendezvények szervezése.

KAPCSOLAT

Kapcsolat tartása és ápolása mind a belföldi-, mind pedig a külföldi szervezetekkel.

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és oktató
rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.

Az egyesület tevékenysége a szetterek és pointer fajta-és klubkiállítások szervezése, rendezése ; a vadászkynológiával kapcsolatos sportrendezvények szervezése, rendezése; munkarendezvények lebonyolítása;  kiállítási (felvezetés, kozmetika) -, vadászkynológiai (munka)-,  és sportra felkészítés; tanfolyamok, kiképzési szemináriumok  mellett kiegészül egyéb, a fenti fajtákkal kapcsolatos rendezvények szervezésével rendezésevel és minden olyan tevékenységgel, amelyek
 az egyesület céljait elősegítik.



Magi Márta
Elnök


Gutyán Rita
Alelnök
Levelezési cím: 4080 Hajdúnánás, Attila utca 3.

E-mail : setterpointerklub@gmail.com

Telefonszám :
+36 70 433 1014


Locskay Gabriella
Elnökségi tag


Egedi Gyöngyi
Titkár

Picture
Molnár Petra
Elnökségi tag, kommunikáció & média

Magyar Szetter és Pointer Klub Egyesület

Elhatározva a Magyar Szetter és Pointer Klub Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok
az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:


I.
Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Magyar Szetter és Pointer Klub Egyesület
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: MSPK Egyesület
  3. Az egyesület székhelye: 4080 Hajdúnánás, Attila utca 3.

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja: A szetter és angol pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír
    szetter, Vörös- fehér Ír szetter) kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése, érdekeik
    védelme, valamint a fajták védelme. A fajtákkal kapcsolatos ismeretterjesztés. Vadászati és
    vadászkynológiai hagyományok ápolása.

2. Az egyesület tevékenysége:

  • Szetter és angol pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír szetter, Vörös- fehér
    Ír szetter) fajta- és klubkiállítások szervezése, rendezése
  • Vadászkynológiával kapcsolatos sportrendezvények szervezése, rendezése
  • Kiállítási (felvezetés, kozmetika) vadászkynológiai (munka), egészségmegőrzés és sportra
    felkészítés tanfolyamok, kiképzési szemináriumok és egyéb a fenti fajtákkal kapcsolatos
    rendezvények szervezése, rendezése
  • Kapcsolattartás más hasonló tevékenység végző belföldi és külföldi szervezetekkel

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak
    anyagi támogatást nem nyújt.
  2. Az Egyesület önálló jogi személy.

IV.
Tagdíj

Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíj összege 14.000,- Ft. – azon tagok számára akik
rendelkeznek szövetségi kártyával 8.000,- Ft. –, amelyet egy összegben, az egyesület házipénztárába
vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján kell megfizetni, melynek esedékességéről a
közgyűlés jogosult határozni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében
a tagdíj időarányosan számított összegét köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
    szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket
    elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület
    megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A
    belépési nyilatkozatot az egyesülethez kell benyújtani. A közgyűlés legkésőbb a kérelem beérkezésétől
    számított 60 napon belül, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
    többségével határoz a tagfelvételről. A közgyűlés tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak
    meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt
    kérelmező részére. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmet előterjesztő részéről
    jogorvoslatnak nincs helye.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik a Ptk.-van felsorolt eseteken túl a tagdíj megfizetésének elmulasztása
    esetén.
  2. Amennyiben a tag tagdíj fizetésére köteles és tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem
    tesz eleget, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével
    írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a tagdíj
    megfizetésére.
  3. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő tag
    tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését
    az ügyvezetésnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.
  4. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor,
    indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő
    megérkezése napján szűnik meg.
  5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot,
    aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő
    magatartást tanúsít.
    A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A
    kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a
    figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását
    és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget.
    Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell
    foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló
    tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a
    kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és
    8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon
belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az
elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli
közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát
annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett
taggal.

VIII.
A tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:
    a./ az egyesület tevékenységében részt venni
    b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
    c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően
    felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
    d./ az egyesület irataiba betekintetni
    e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban
    meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
    A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő
    részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a
    közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
    A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:
    a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
    b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
    c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó
    előírásait, rendelkezéseit betartani.
    d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:
    a./ Közgyűlés
    b./ Elnökség

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) az alapszabály módosítása;
    b) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem sorol az ügyvezetés
    hatáskörébe.
  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit ülés
    tartása nélkül is hozhatja.
  2. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
    elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható
    módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a
    tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra
    kerüljön (elektronikus tértivevény).
    Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a
    részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
    megtartásához.
    A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a
    javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell
    rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia
    kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és
    időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok
    tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot
    legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
    A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az
    egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A
    napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend
    kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a
    kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon
    belül igazolható módon közli a tagokkal.
    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a
    közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
    kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben
    csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a
    napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  3. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele
    céljából, ha
    a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
    Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
    körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
  4. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra
    jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  5. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az
    aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a
    napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a
    levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét,
    valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  1. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint
    – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét
    vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető
    szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával
    hitelesíti.
    A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
    a) az egyesület nevét és székhelyét;
    b) a közgyűlés helyét és idejét;
    c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
    d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
    e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
    tartózkodók számát.
    A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre
    megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
  2. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével
    hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
    előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  3. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű
    szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület
    egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
    szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
    döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
    szükséges.
  4. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a
    határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az
    egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
    Elnökség
  5. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
    amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  6. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A közgyűlés a tisztségviselők
    megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    a./ a megbízás időtartamának lejártával;
    b./ visszahívással;
    c./ lemondással;
    d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége
ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek
hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
    ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy
    köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető
    tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az,
    akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett
    előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki
    közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő
    az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel
    eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető
    tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető
    tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  2. Az egyesület vezető tisztségviselői:
    Az egyesület elnöke: Magi Márta (anyja születési neve: Molnár Margit Ibolya, lakóhelye: 4080
    Hajdúnánás, Attila utca 3.)
    Az elnökség tagjai:
  • Molnár Petra (anyja születési neve: Varga Zsuzsanna, lakóhelye: 9700
    Szombathely, Szabó Imre utca 8.) elnökségi tag
  • Locskay Gabriella (anyja születési neve: Szatmári Mária, lakóhelye: 2330
    Dunaharaszti, Agorasztó Tivadar utca 13.) elnökségi tag
  • Gutyán Rita (anyja születési neve: Bleha Erika, lakóhelye: 1222, Boros út 16.)
    alelnök
  • Egedi Gyöngyi (lakóhelye: 6726 Szeged, Bérkert utca 70/B) titkár

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés
    hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    h./ a tagság nyilvántartása;
    i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte
esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az
    elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület
    székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek
    minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési
    címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés
    helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
    részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
  2. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes,
    ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi
    tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
    előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  3. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat
    meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület
    honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2023.11.25.

Jelen alapszabályt készítettem és ellenjegyzem, egyben igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe
foglalt alapszabály szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2024. augusztus 07.